A Lepramisszió igazgatójának levele

Adakozom
Vissza a hírekhez

Kedves Olvasóink!

Mindannyian ugyanazt tapasztaljuk ezekben a napokban: mennyire átalakult az egész világ néhány hét leforgása alatt! Amire magasszintű hivatalos egyeztetések és erők képtelenek lennének, azt egy vírus napok alatt elvégezte: a védekezés elzár szüleinktől, gyermekeinktől, unokáinktól, a külvilágtól, megszokott napi életritmusunktól, szabadidős tevékenységeinktől, döntési szabadságunktól. Megértjük és vállaljuk, mert csak így kerülhetjük el a hatalmas tragédiát: a járvány elharapózását és kezelhetetlen pusztítását.

Ugyanakkor a Lepramisszió világméretű nagy családjában még inkább szorossá lettek kötelékeink, összetartozásunknak öröme és felelőssége. Köszönöm, hogy Támogatóink mindig is képesek voltak kilátni önmaguk szűk világából és észrevenni mások baját és nyomorúságát! Ezúton is hálásan köszönöm egyen-egyenként mindnyájuknak ezt! Szoktam mondani: „Támogatóink messzelátók!”, akik a lakott Földben, az Emberiség egészében képesek gondolkodni! Isten áldja meg mindnyájukat!

Ha valamikor, akkor most végleg el kell felejteni az „ők” és „mi” kategóriákat! A láthatatlan vírus erre is percek alatt valóságosan megtanított bennünket! Ugyanattól félünk a világ minden pontján, ugyanolyan kétségek között lebegünk mindnyájan! Csakhogy mi egészséges, civilizált és fejlett körülményeink között védekezünk egy-egy újabb megbetegedés kivédésére. De ha abban a környezetben, ahol a leprabetegek is élnek, felüti fejét a járvány, az az egész Földre nézve megállíthatatlan lesz! Ott nem lehet mit korlátozni, nem lehet hogyan védekezni az összezsúfolt, nincstelen közegben, nincs milyen védelmi szabályokat betartani!! Néhány alábbi kép a Lepramisszió különböző munkaterületéről, személyes tapasztalatomból talán elégséges bizonyíték ennek alátámasztására! Ezért is volt a minap félelmetes pillanat, amikor a világ legnagyobb menekülttáborából megérkezett az első hivatalos jelentés az első koronavírus-fertőzöttekről! De rémísztő olvasni azt is, hogy másutt a vírusra szűrő orvosokat megkövezte a falu lakossága! Fel sem tudjuk egyelőre fogni mindennek lehetséges következményét az egész emberiségre nézve!

Nincs többé tehát „ők” és „mi”! Csak „mi” vagyunk! Egy és oszthatatlan emberiség!

Ezért még hálásabb vagyok azokért, akik most még inkább összefognak velünk a távol élő, legnyomorultabbak érdekében, és rájuk mint családtagjaikra gondolnak az Emberiség szétválaszthatatlan és oszthatatlan Nagy Családjában!

Isten áldja és őrizze meg egészségben mindnyájukat!

Tisztelettel:

Riskóné Fazekas Márta, a Lepramisszió igazgatója

2020. április 3.

Hírlevél