„1970-ben születtem ezen a hegyen. – kezdi a kongói Josianne. „Szóba sem került, hogy tanuljak, a házimunkában segítettem. 17 éves koromban foltok jelentek meg a bőrömön. Fogalmunk sem volt, hogy mik. Ezek a foltok érzéketlenek voltak, majd később terjedtek. Fekélyek is megjelentek. Kórházról kórházra mentem, de nem tudtak segíteni. Csak 6 éve kaptam megfelelő gyó

A 22 éves Jooli Murabanda férjezett, 3 éves kislánya van. Írástudatlan. Kalkutta egyik nyomornegyedében él. Férje, apósa és anyósa napszámosként dolgoznak. Jooli férje hetente kb. 2500 rúpia keresetből (10 000 Ft) tartja el kis családját. A fiatalasszony kislányával volt még várandós, amikor hólyagokat, foltokat észlelt előbb a bal, utána mindkét kezén. Majd az ujja

Egyik lepramissziós kollegámtól kaptam ezt a szívszakasztó levelet: “Nigériai utam során hálás voltam az enyhülésért, amikor a nővér a lepramissziós kórház épületébe bevezetett. A férfiosztályon kezdtük utunkat, majd átmentünk a női kórtermekbe, ahol meglepődve láttam, hogy az egyik ágyszélén egy kislány ül. Azt gondoltam: talán beteg édesanyja mellett va

A Fogyatékkal élők Világnapján (december 3.) azokra a milliókra gondoltunk szeretettel, akik későn diagnosztizált, elhanyagolt leprabetegségük miatt váltak mozgássérültté. Így nyomorúságuk még nagyobb lett! Pedig ennek nem volna szabad előfordulnia, ha minden fertőzött időben eljutna a diagnózisig és a gyógyszeres kezelésig!  - Missziónk intézményeiben azonban nemcs

Thein 10 éves volt, amikor észrevette, hogy nem érez fájdalmat a lábaiban és a kezeiben. Orvoshoz küldték. Egy éven át kezelték az új fejlesztésű lepra elleni gyógyszerrel. Három hónap múlva ideggyulladás következtében kezeit nem tudta használni, és így enni sem volt képes. Két-három hónapig ágyhoz kötötté vált, egész testében nagy fájdalmakkal. Thein korábba

Kis Jang sorsa jóra fordult Kis Jang egy parányi „leprarehabilitációs” faluban  élt kb. 40 teljesen egészséges felnőttel és gyermekkel. Nagyszülőjük vagy dédszülőjük korábbi, régen meggyógyított leprabetegsége miatt éltek mindnyájan a „rehabilitációs” faluban. Kis Jang nagyanyja volt valamikor leprabeteg. A kislány ötéves lehetett, amikor anyja egy másik reh

A 8 éves Rabiul a “hogy vagy?” kérdésre  gondolkodás nélkül így felelt: “Rosszul.  Nem érzem a kezem és nem tudok egyedül enni sem.” (Indiában ujjukkal fogják az ételt) “A lepra nagyon rossz. Mindent elrontott.“ Pedig Rabiul ugyanolyan vidám kisfiú volt, mint bármely más gyermek. Nagybátyja így emlékezik vissza: “Mielőtt Rabiul leprabeteg lett, sokat

A 10 éves indiai Prem egészséges társaival ellentétben félelmekkel és szomorúsággal tekint a jövő felé. Mindennek az oka egyetlen szó: lepra. Prem a nagybátyjával és három nagyobb testvérével él, mivel a szülei napszámosként jó 100 km-rel távolabb, egy városban tartózkodnak. Néhány évvel  ezelőtt Prem arcán és karján vette észre a család az árulkodó fol