fbpx

Jogaiktól megfosztott gyermekek

Prasanti és Ranil története

Srí Lanka, Sina Urani falu, Batticloa közelében. Az édesanya, Prasanti 30 éves, kisfia, Ranil pedig 4. Az asszony testvérével és szüleivel élnek együtt, mivel saját lakásra nem telik. Prasantiról 2018-ban állapították meg a leprabetegséget, és ugyanakkor a kisfiúról is. Prasantinak azelőtt fogalma sem volt a lepráról, azt gondolta, hogy valami más betegsége van. Családtagjai viszont annál többet tudtak róla, mivel az édesanyja rokonságában számos leprabeteg élt.

Prasanti orra és szája megbénult, testén több, érzéketlen folt is megjelent.Nagyon jól tette, hogy elhatározta : elmegy orvoshoz ! Miután megállapításra került mindkettőjük esetében, hogy leprafertőzöttek, Prasanti nagyon elkeseredett és nagyon félt. Tudta, hogy a leprához milyen megbélyegzés és kirekesztés társul a közösségükben ! Rettegni kezdett maga és gyermeke miatt. Korábban csak meg-megszédült, hányt néha. De amióta ismert lett a diagnózis, azóta elfordulnak tőle, a buszon eltávolodnak mellőle, félnek tőle. Így nem is használja a tömegközlekedést a megbélyegzés miatti félelmében. Férje mellette áll, de mivel távol dolgozik, Prasanti sokat van egyedül.

Elmeséli, hogy most már valamivel könnyebb, de kezdetben nagyon nehéz volt megbirkózni a kirekesztéssel.

Amikor kisfiáról is kiderült a leprabetegség, ő még csak 3 éves volt! Nem lehetett óvodába küldeni a megbélyegzés miatt. Az óvoda fel sem vette volna! Prasanti elmondja, hogy az egészségügyi szervek sokkal több felvilágosítást kellene, hogy adjanak a lakosságnak. A gyermek kirekesztése és megbélyegzése a legkönyörtelenebb dolog! Megfosztják attól, ami alapvetően jár neki: a játék, tanulás, boldogulás, gondtalan növekedés jogától.

A kis Ranil arcán és lábán vannak fertőzési foltok. Prasanti rendszeresen ellenőrzi a gyermek végtagjainak mozgását is, hogy ne alakuljon ki maradandó idegkárosodás.

Prasantinak egy másik gyermeke is van, aki átesett a leprológiai szűrővizsgálaton. Az anya nagyon fél, nehogy megfertőződjön. Ezért a kis Ranilnak külön edényei vannak (noha ez nem lenne indokolt! A szerk.) A kis család tápláló tartós élelmiszereket is kapott a lepraszervezettől. „Megmentettetek minket az éhezéstől! Vizet adtatok nekünk! Nagyon hálásak vagyunk nektek!” – üzeni Prasanti a támogatóknak.

Ez is érdekelheti

Armando története

A mozambiki Armando 59 éves. 2010-ben járvány következtében veszítette el feleségét és három gyermekét. A gyász teljesen összetörte, és mély depresszióba esett.

»

Vasutha története

A KKM (a srí lankai Lepramisszió partnerszervezete) lelkileg, érzelmileg és még sok más módon segítettek bennünket.

»

A nepáli Sita története

Sita 24 éves. Négy évvel ezelőtt állapították meg leprabetegségét. Sokat küzdött a megfelelő ellátásért, mert szülővárosában nincs kórház vagy gyógykezelés.

»

Maria története

Maria a Mozambiki Leprabizottság tagja és az ALEMO szervezet (gyógyult leprabetegek szövetsége) elnöke. Szerepe felbecsülhetetlen.

»