Projektjeink 2016-ban

Adakozom

A 2016. évben két országban vállaltunk két projektet:

Indiában a Delhi közelében lévő Shahdara lepramissziós kórház és a kalkuttai Premananda lepramissziós kórház működésének támogatását végezzük többedik éve, valamint Dél-Kínában a Jünnan tartománybeli Xishuangbanna terület leprarehabilitációs munkájában veszünk 5 éve részt.

Shahdara kórházában ugyanazok a tevékenységek zajlanak, melyről a Segítségünk menüpontban az Általános segítségünk címszó alatt tájékoztatunk. Átfogó gyógyító, rehabilitáló és területgondozó munka tartozik a kórház tevékenységi körébe. A kórházat több más tagország is segíti nálunknál sokkal nagyobb mértékben (Skócia, Anglia és Wales, Ausztrália). Mi, a magyar Lepramisszió erőnk szerint járulunk hozzá a kórház működéséhez.

“Kalkuttában 300 szemműtét elvégzését biztosították Támogatóink adományai. Ezeket olyan, főleg korábbi leprabeteg férfiakon és nőkön betegeken végezhették el, akik vagy szegénységük, vagy lakótávolságuk miatt soha nem jutottak volna el a műtétre. Így azonban látásukat kaphatták vissza, aminek áldásai családjaik jelenére és jövőjére is kihatnak! Köszönjük!”

Mivel India minden támogató ország számára kiemelt fontosságú, ezért éves segítségünk kisebb részét adjuk ide, hogy annál nagyobb erőt tudjunk fektetni a csak általunk támogatott projektbe. Kínában bár nem annyira égető kérdés a lepra, mint pl. Indiában, azonban a leprabetegek elzártsága, a terület óriási volta és a megbélyegzés miatt nagyon fontos a jelenlét és segítség. Projektünk ezért különösen is a leprabetegség miatt hátrányba került személyek és családok egész életének rendezését szolgálja a természetesen biztosított gyógyítás mellett.Igen nagy jelentőségű, hogy az elzárt „rehabilitációs falvak” lakóit a teljes emberi méltóságra emeljük fel segítségünkkel. Ezért a jogvédelem, gyógytorna, művégtagok biztosítása, otthonteremtés, tiszta ivóvíz biztosítása éppen úgy a projekt része, mint a saját,- szüleik- vagy nagyszüleik leprabetegsége miatt hátrányos helyzetbe került gyermekek beiskolázása. Ők nélkülünk nem tanulhatnának meg írni, olvasni, hanem kilátástalan sorssal tengődnének – ártatlanul! Később pedig semmi szakmájuk nem lenne, ha nem iskoláznánk be őket szakképzésre, ahol kollégiumi elhelyezéssel gondoskodunk róluk.

Őket 30 társukkal már beiskoláztuk!

Hírlevél